Isco helyett Palmer lett a nyerőember: hátrányból fordítva ütötte ki a Chelsea a Betist a Konferencialiga döntőjében

Első európai kupadöntőjére készült a spanyol Real Betis az ellen az angol Chelsea ellen, amelyiknek már csak a Konferencialiga serlege hiányzik a kontinentális gyűjteményéből. Ennyiből azt is mondhatnánk, hogy a londoni klub a toronymagas esélye a finálénak, de azért ez messze nincs így. A sevillai csapat vezetőedzője például az a Manuel Pellegrini, aki sok nagy csatát megélt már, nyert például annak idején a Manchester Cityvel angol bajnoki címet is. A csapat egyik motorja pedig az az Isco, aki 5-szörös Bajnokok Ligája-győztes a Real Madriddal.

A londoni gárda kezdőjében egyébként a legidősebb játékos Marc Cucurella volt a maga 26 évével – utoljára 47 éve fordult elő, hogy egy európai döntő egyik csapatában ne legyen 27 éves és annál idősebb játékos.

A finálét Lengyelországban rendezték, azon belül is a 42 ezer néző befogadására alkalmas wroclawi stadionban, ami a 2012-es Európa-bajnokságon egyik helyszíne volt. Mindenki abban bízott, hogy az Európa-liga fináléja után egy sokkal jobb döntő vár ránk – aki látta az egy héttel ezelőtti meccset, az pontosan tudja, hogy ez messze nem volt lehetetlen küldetés.

Nem kellett csalódnunk: rögtön egymásnak estek a csapatok a kitűnő hangulatban. A Betis veszélyeztetett először Antony fejesével, amire a Chelsea rögtön válaszolt Cole Palmer lövésével – 5 perc is alig telt el ekkor a mérkőzésből.

Abde ezzel azt a bravúrt vitte véghez, hogy betalált mindkét elődöntőben és a fináléban is.

Hihetetlen tempót dikáltak a csapatok, pár perccel későb az előre merészkedő Marc Bartra tüzelt 18 méterről, Filip Jörgensen óriási bravúrral ütötte szögletre a labdát. Ment közben előre a londoni gárda is, de a spanyol kontrák sokkal jobban ültek: Johnny Cardoso növelhette volna az előnyt egy gyönyörű támadás végén, de csúnyán fölé lőtt.

Szenvedett a Chelsea: birtokolta és járatta a labdát, de nagyon jól tömörült a Betis, ráadásul sokszor már a középpályán labdát szerzett, amivel azonnal, életveszélyesen indult meg Jörgensen kapuja felé. A helyzetek ekkor már nem záporoztak, de az irammal továbbra sem volt probléma.

A félidő hajrájához közeledve próbált még magasabb fokozatba kapcsolni a londoni gárda, de továbbra is a sevillai alakulat veszélyeztetett inkább. Az utolsó percekre kapujuk elég szögezték azért a kékek a zöld-fehéreket, de az egyenlítés nem jött össze – a Betis előnyével mentek szünetre a csapatok.

Játékban és labdabirtoklásban dominált a Chelsea az első 45 percben, helyzetek kialakításban viszont a spanyolok jeleskedtek. 

Egyelőre úgy tűnt, a 72 éves Manuel Pellegrini taktikája ült tanítványával, Enzo Marescával szemben, nagy kérdés, hogy tud-e reagálni valamit erre az olasz mester. 

Megpróbált, az biztos, hiszen rögtön cserélt is a szünetben: beállt a meglepetésre a padon kezdő csapatkapitány, James Reece. Az 53. percben jött az első dráma: a gólszerző Abde sérülés miatt kiesett, a mindössze 19 éves Jesus Rodriguez állt be a helyére. Pár perccel később egy szöglet után James vette célba a sevillai kaput, de egy védőről ismét az alapvonalon túlra pattant a labda – nyomtak az angolok.

A játék képe annyit biztosan változott, hogy a sevillai alakulat már nem igen tudott veszélyes kontrákat vezetni, labdát se nagyon szerzett, viszont a védekezésük továbbra is rendben volt – az volt a kérdés, hogy erővel meddig bírják a folyamatos labdakergetést a spanyolok.

Ezzel Palmer lett az első játékos, aki két gólpasszt adott ugyanabban az európai kupadöntőben a 2018-as BL-döntő óta, amikor a Real Madrid színeiben Marcelo duplázott asszisztból a Liverpool ellen.

Jackson maradt főszereplő a következő 10 percben is: előbb egy kontratámadás végén ahelyett, hogy ziccerbe került volna, elesett a labdában, majd sérülés miatt le kellett cserélni.

Újabb gól már nem esett, a jól kezdő Betis a második félidőre teljesen elfáradt, a Chelsea pedig simán fordított, 4–1-re nyert megérdemelten egy remek meccsen, és ezzel az első klub lett, amelyik az összes nagy európai klubtrófeát elhódította.

Fotó: Sergei Gapon / AFP